• +36-30-788-1556
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • H-P: 09:00 - 18:00 CET

Ormus, O.R.M.E. és a Monoatomos Elemek ……

Mi az, vagy pontosabban, mik azok?

Ezeket az anyagokat Magas Spin Állapotú (High Spin State) Szupravezető Anyagoknak nevezik. A modern név ORMUS, ORME és Fehér Aranypor (WhiteHGold).  Úgy vélem, hogy ezeknek az elemeknek a leírásához használatos legmegfelelőbb terminológia az: Induktívan Szétválasztott Atomos Elemek, vagy I.S.A.E lenne.

Ezeket az anyagokat még a következő neveken is ismerik: Elixer, Manna, Shewbread, snot monatomos elemek, AuM, polimerek, mHstate, ShemHanHna, mikroklaszterek, a superdeformált magas H spinű elemek, egzotátumok, az Istenek spermája (majdnem kihagytam ezt...), SchefaFood, Isten Jelenlétének Kenyere, MFKZT, Életelixír, lapis, a Bölcs Szofikus Hidrolitja, Erinaes, Philothes, Philolithes, Apaitu, Batu, Surgawi, Bubuk Putih, Mannadan Salwa, chrysopoeia, harmat, okkult arany, aranyos ivóvíz, aranyvíz, valamint a Filozófusok Köve, sok más név mellett.

Bármelyik nevétől függetlenül a vegyületek ugyanazok. Ezek a vegyületek a kémia, a biológia és az anyag fizikája közötti anyaghíd, skaláris örvényeken keresztül, melyek összekötik az összes anyagot, téridőt és még a gondolatokat is. Ezek a vegyületek mindenütt megtalálhatók. A vízben, a talajban és még a levegőben is, amit belélegzünk. De mik ezek? Mik azok a Körpályán Újrarendezett Monoatomos Elemek? És miért olyan bőségesen fordulnak elő?

Ezek egy kombinált induktív és savas reakció eredménye, amely egy induktív elem egyetlen atomját szétválasztja és egy klórmolekulához kapcsolja hidrid oldatban. Majd ezután okozati reakciók, mint például a gravitáció, a tehetetlenség és az elektromágneses oszcilláció szétválasztja ezt a kötést lúgos állapotban, és ez az induktív részecske, az atom polarizációja következtében hidrofugális torziós reakciót vált ki. Így ez egy nagy spin-állapotú részecskévé válik, egy anyag-oszcilláló, induktív, vezetőképes, giroszkópos, atomi, reaktív vegyületté.

Az ásványi sók nemcsak ezen a bolygón találhatóak meg mindenütt, hanem testünkben is. Ezek közül az ásványi sók közül sok ilyen induktív, vezetőképes fémes anyagok, például arany- és a platina-csoportba tartozó elemek fokozatos lebontásával jönnek létre. Ezek az elemek, atomról atomra,  enyhén lazítják a saját elemi kötésüket, mivel ez egy indukciós reakció az elem felszínén. Ez a reakció vonzza a klórmolekulát, egy klorid-oldatba vagy szubsztrátumba. Nátrium-klorid, arany-klorid, réz-klorid és sok más, kötött fém-só kapcsolódik a hidrátumhoz, a molekulához, amit víznek nevezünk.

Az AuCl az arany-klorid. Ez a vegyület bőségesen megtalálható a bolygó  óceánjaiban. Az óceánokban számos klór tartalmú fémvegyület van feloldva szubsztrátumként. Ami rendkívül érdekes, az az, hogy ebben a klóros kötésű állapotban ezek a fémek vízben oldódnak és a legtöbb szűrőn átfolynak.

Ugyanilyen lenyűgöző az is, hogy induktív frekvenciákkal ugyanakkor elválaszthatók a klóratomtól. Amikor ezek az atomok mágneses hullámformával indukálódnak egy torziós hullámon vagy egy örvényen keresztül, az induktív anyag induktív frekvenciája lehetővé teszi, hogy feltöltődjön, ami poláris reakciót vált ki, amely mágnesesen leválasztja a fématomokat a klórmolekuláról. A mágneses hullám által létrehozott töltés az az induktív frekvencia, amely szükséges ahhoz, hogy az induktív részecskéket a klóratom nem kifejezetten induktív anyagáról leválasszuk. Gondolj erre, mint egy mágnesre, mely felcseréli a pólusait, ezáltal egyre távolodik a korábban vonzott anyagtól az ellentétes mágneses örvényen keresztül.

Amikor ezeket az induktív elemeket szétválasztjuk, akkor ezek rendkívül aktív "spin részecskékké" válnak, egy erősen mágneses és energetizált elektro-induktív, vezetőképes atommá, mely ellenállás nélkül, leválasztva forog. Ez egy olyan reakció, amely egyszerűen megérthető, ha megfigyeljük a műkorcsolyázók forgását. Egy önmagában forgó részecske vagy entitás mindig gyorsabban képes  forogni, mint két vagy több együttesen. Ez egy oszcilláló válasz és egy mágneses kölcsönhatás. Ennek oka a mágneses örvények, amelyek ellenállást váltanak ki, a mágneses induktív kölcsönhatásokon, a tehetetlenségen és a spin részecskékre adott oszcilláló válasz révén.

Ezek a nemesfémek ebben az állapotban is jócskán megtalálhatók, becslések szerint sok ezerszer bőségesebben, mint azon fémes alakjukban, amiket szárazföldön és tengeren bányásznak. Ennek oka lehet talán e nemesfémek oldhatósága és az a tény, hogy több milliárd év alatt az esőzések a tengerbe mosták őket. A földkéreg belseje folyékony, és oszcillálva a kavitáció által okozott centripetális reakció következtében nyomás alatt áll, ezáltal tehetetlenségi erőátadás következik be, ami a gyorsulás által okozott centrifugális erők exponenciális reakciója. Ahogy ez a reakció bekövetkezik, az elemekben gazdag magma folyamatosan felszínre löki ezeket az elemeket, lehetővé téve, hogy ez a folyamat, ez a felhalmozódás, szünet nélkül folytatódhasson évezredeken át. Ennek a folyamatnak köszönhetően a tengervíz 2,4%-kal nehezebb, mint az édesvíz, 1,024 g / ml a tömege. Ez azt jelenti, hogy 24 gramm fém van egy liter tengervízben.

Ez a folyamat minden élő szervezetben természetes módon bekövetkezik ezen mágneses kölcsönhatásokon keresztül, melyek hatással vannak a sejtek közötti reakciókra. Testünkben a savas emésztőrendszerünk kivonja ezeket az anyagokat az ételekből, melyeket elfogyasztunk. Ezek az ásványi anyagok felszívódnak a vérünkben, a gyomor-bél traktusból, mint fém-kloridok. Ezért sós a vérünk íze. Valóban sót tartalmaz. Ezek fém-kloridok egy szubsztrátumban. Ezek a szubsztrátok erősen induktívak és vezetőképesek, és lehetővé teszik a hullámátvitelt az interferométerből.

Interferométerünk: Az Agyunk.

Az agyunk egy interferometrikus akkumulátor. Mi a fene ez, kérdezed? Az interferométer az ellentétes mágneses mezők összegyűjtésére és felhalmozására szolgáló szerkezet, amely képes ezeket a mezőket elektromágneses reakcióvá összekapcsolni. Az agyunkban és körülötti is egy kettős-tóruszú reakció játszódik le. Ez az a mechanizmus, a motor, a generátor, amely testünk elektromágneses reakcióit létrehozza. A mítosz, miszerint mindösszesen agyunk 15% -át használjuk, pontosan az, egy mítosz csupán. Agyunk 100%-át használjuk. Az egészet. Agyunknak hasonló a funkciója, mint a kristály fénytörés vagy a piezoelektromos reakció. Ez szétválasztja a mágneses hullámformákat, majd egyesíti az ellentétes mágneses hullámokat egy elektromágneses reakcióban. Ez a bioelektromosság. Ennek a reakciónak a csatornája, a kémiai anyag és az ásványi anyag közötti átviteli mechanizmus és az energia bio-szerves átvitele ezen az orbitális reakción keresztül történik.

Ezért van az agyunknak két féltekéje. Ezeket a hullámformákat ugyanazon a frekvencián párosítja, mint a bolygónk felületén lévő longitudinális hullámok, 7,83 Hertz-en. Ez az impulzus a véráramban lévő kloridkötésű induktív anyagok szétválasztásához szükséges reakciót indukálja, amely biztosítja az induktív mezők átjuttatását a sejtek erőműjébe, a mitokondriumba, lehetővé téve ezáltal az ATP konverzió kettős-tóruszú reakciójának létrejöttét. A folyamat magában foglalja a mágneses kötés eltávolítását az ATP-ről, és annak két részben történő visszajuttatásával.

Emlékszünk az endoplazmatikus retikulumra? Pontosan! Az ER nem teszi lehetővé a részecske- vagy az enzimatikus átvitelt, ugye? Ez a reakció a mitokondriumban egy induktív reakció, mivel minden kémiai reakció a mágneses mezők erőátvitelén alapul, ami a hullámformák polaritásának megváltoztatásával hozza létre az „atomok” kapcsolódását és szétválasztását.

Minden anyagot ezek az erők hoznak létre.

A periódusos táblázat középpontjában lévő összes nehéz elem esetében figyelték már meg monoatomos atomok létezését. Ezek azok az elemek, amelyek „félig töltött” sávokat tartalmaznak valenciaelektronokból, és tartalmazzák az alábbi elemeket. Az atomszámuk zárójelben van megadva (az atomszám a protonok számát mutatja az atommagban). Ruténium (44), Ródium (45), Palládium (46), Ezüst (47), Ozmium (76), Irídium (77), Platina (78) és Arany (79). A periódusos táblázat ugyanazon részének más fémes elemeit is megfigyelték már mikro csoportokban. Mivel a monoatomos elemek atomjai nincsenek merev rácshálózatba rendeződve, fizikai jellemzőik egészen eltérnek a rácsszerkezetbe zárt atomoktól. Így az atomok csoportosulása határozza meg az adott elem fizikai jellemzőit; nem csupán a neutronok és a protonok száma az atommagban, amint azt korábban hitték. Ha nincs rácshálózatod, nincs is fémed, bár a két anyagforma atomjai azonosak!

Köszönöm, hogy rászántad az időt, hogy mindezt elolvasd!

Kevin D. Hay

© 2019-2020 Vancouver Island Ormus / Kadocsa Krisztián László E.V. Minden jog fenntartva.